Az ingatlan bérbeadás ma az egyik legnépszerűbb passzív bevételi forma Magyarországon, mégis sok tulajdonos bizonytalan abban, hogyan kell szabályosan adózni utána. Pedig a jogszabályi környezet nem bonyolult: néhány alapszabály betartásával biztonságosan és átláthatóan lehet kiadni a lakást, elkerülve a későbbi kellemetlen meglepetéseket.
A hosszú távú lakáskiadás jellemzően a személyi jövedelemadó (SZJA) hatálya alá tartozik. Magánszemélyként a bérbeadásból származó jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni. A jövedelem azt jelenti, hogy a bevételből levonhatók bizonyos költségek. Itt két lehetőség közül választhat a tulajdonos: tételes költségelszámolás vagy 10%-os költséghányad.
A költséghányad választása egyszerű: a teljes bevétel 10%-át automatikusan költségnek tekinti az adóhatóság, így a fennmaradó 90% után kell adózni. Ez kényelmes azoknak, akik nem gyűjtik a számlákat, és kevés az elszámolható kiadásuk.
A tételes költségelszámolás viszont azoknak kedvező, akik rendszeresen végeznek felújítást, bútorvásárlást vagy egyéb, a bérbeadáshoz kapcsolódó kiadásokat. Ilyenkor minden számlát meg kell őrizni, de az adó alapja jóval alacsonyabb is lehet. Fontos azonban tudni, hogy a rezsiköltség – ha azt a bérlő megtéríti – nem számolható el költségként, hiszen az a bevétel része.
Ha a bérbeadó külföldön él, vagy a bérlő cég, esetleg önkormányzat, a szabályok kissé eltérhetnek, ezért ilyenkor érdemes szakértő segítségét kérni. A legtöbb esetben azonban a fentiek elegendőek ahhoz, hogy valaki rendben és jogszerűen adja ki a lakását.
A bérbeadásból származó bevételt év közben nem kell bevallani, csak az éves SZJA-bevallásban szerepeltetni. Aki pedig szeretné egyszerűsíteni a folyamatot, érdemes profi ingatlankezelő vagy bérbeadással foglalkozó iroda segítségét kérni: nemcsak a mindennapi ügyintézést, de az adózással kapcsolatos kérdéseket is biztonsággal kezelik.
A szabályos adózás nem csak kötelezettség, hanem nyugalmat is ad: így valóban gondtalan, kiszámítható bevételi forrás lehet az ingatlan bérbeadása.